Köszönti Önt az "Ezerjó hazája"!

 


mor_varos1Fejér megye észak-nyugati részén, a Vértes és a Bakony közötti Móri-árokban helyezkedik el Mór, a magyar kisvárosok egyik gyöngyszeme. Az emberi kultúra itt feltárt emlékei az újkőkorig vezetnek vissza. A település helyén már évezredekkel ezelőtt virágzó élet folyt, az V. és VI. sz.-ban kelták lakták e vidéket. 1070. körül egy I. László korabeli oklevélben említik először Mórt Willa Mour néven. A város a XV. században jelentős fejlődésnek indult, királyi vámhely lett. Fejlődését azonban visszavetette a török hódoltság. A török kiverése után a lakosság számának nagymérvű csökkenése miatt német betelepülésre került sor, amelynek fő szakasza 1696-1720 közé esett. Ekkor kezdődött a községben az igazi szőlőtermelés. A németek hozták magukkal jellegzetes szőlőkultúrájukat, amely jelentősen eltért a magyarországi műveléstől. 1694-1696-ig épült a kapucinus zárda és templom, 1734-ben a zárdában megalapítják a Boldog Asszonyhoz címzett gyógyszertárat. 1758-ban Mária Terézia császárnőtől Mór mezővárosi rangot kapott, amelyben a szőlő és bortermelés fellendülésének is komoly szerepe volt. A város fejlődését sem a dühöngő pestisjárvány, sem a földrengések sorozata nem tudta megállítani.
 


mor_varos2Ebben az időben épültek a város arculatát még napjainkig is meghatározó barokk kastélyai (Lamberg, Luzsénszky) és a település egyedi jellegzetessége, a pincesor is. A XIX-XX. sz. fordulóján kiépülnek a közintézmények és jelentőssé válik a szénbányászat. Mórról származik e korszak egyik legjelentősebb reformpolitikusa Wekerle Sándor, az első polgári származású magyar miniszterelnök. Az 1970-es években meggyorsul az urbanizációs folyamat, ekkor a városba ipari üzemek is települnek. Az itt élő magyarok és nemzetiségiek összefogva, a hajdani telepesek hangyaszorgalmával vetekedve gyarapították településüket. A fejlődés eredményeként 1984. január 1- én, - a szocialista Magyarországon századikként - Mórt várossá avatták. A rendszerváltást követően Mór a multinacionális vállalatok helyi ipari beruházásainak köszönhetően az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosává vált. Mór nemzetközi kapcsolatai is egyre szélesednek, 1990-től testvérvárosa az észak-rajna-vesztfáliai Freudenberg.
 


mor_varos5A szőlő és bortermelés hagyományaira épülve kialakult a város új kulturális és idegenforgalmi arculata. Ennek jellemzője, hogy a vendég - az év bármely szakában érkezzen is - a több évszázados borkultúrához kapcsolódóan tartalmas zenei és képzőművészeti programokat, érdekes látnivalókat és gasztronómiai élvezeteket talál az "Ezerjó hazájában".

Állandó programok, rendezvények:

Április utolsó hete: Szent György Heti Vígasságok
Május: majális, gyereknapi rendezvények
Június-július: Nyári zenei estek
Július: Képzőművészeti Szimpózium
Augusztus 20: Szt. István napi rendezvények
 

Október első hétvégéje: Móri Bornapok
A Móri Bornapokon minden páros évben:
Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál
November közepe: Márton napi rendezvények
December: Karácsonyi koncert

Sportolási és szabadidős lehetőségek:

Fedett uszoda, sport és kulturális rendezvények:
Wekerle Sándor Szabadidőközpont
- Táncsics u. 27.
Szabadtéri fürdő: Városi Strand (szezonális nyitvatartás)
- 81. számú út mellett

Lovaglás és egyéb lovas sportok:
 

Hétkúti Lovaspark, Ferencz Tanya
Tenisz: móri Teniszpálya
(nyitva: májustól-szeptemberig)
Teke: Bogáncs Pince (nyitva egész évben)

Túrázás és kirándulás:
Vértes és Bakony hegység turistaútvonalai

Kulturális intézmények:

Könyvtár és Internet használat:
Radó Antal Városi Könyvtár
- Szt. István tér 5. Tel.: 22/407-138
Kulturális programszervezés: Közművelődési Szervező Iroda
- Szt. István tér 5. Tel.: 22/407-255

Közintézmények:

Polgármesteri Hivatal
- Szt. István tér 6. Tel.: 22/407-001, Fax: 22/407-818
Mór Városi Rendőrkapitányság
- Szt. István tér 8. Tel.: 22/407-063
Városi Kórház - Kórház u. 21. Tel.: 22/407-041
Posta - Kapucinus tér 5. Tel.: 22/407-021