Brindisi Szent Lőrinc Borrend



images/cikkek/normal/108.jpg


Mottónk: " Nincs erősebb kapocs, mint a jó bor szeretete és tisztelete "


A borrend neve: Brindisi Szent Lőrinc Borrend
Címe: 8060 Mór, Zrínyi Miklós u. 36.
A borrend telefonszámai:
06-20-2468-088
06-30-3009-218
A borrend fax-száma:06-22-407-197


A tagok névsora, tisztségekkel:

A Borrend Nagytanácsa:

Tálos Tamás Nagymester

Gábor Csaba Kancellár

Kovács Gyula Alkancellár

Friedl Károly Kincstárnok

Sáfrán András Ceremóniamester


A Borrend tagsága

Azurák Csaba - Követ

Azurák Zsolt – Követ

Bagotai Dezső - Inyencmester

Belecz József – Hírnök

Bíró István - Bor-trezor őr

Bozóky István - Tiszteletbeli Nagymester
Főborász Dénes Zoltán - Borlovag
Denke Gábor - Követ

Dömötör János – Borlovag

Eördög Mihály – Hoppmester

Erdei Ferenc - Nemzetközi kapcs. felelős

Erős András dr. – Követ

Flatesker József - Pohárnok
Förhécz Sándor – Borlovag

Galambos András – Borlovag

Galambos Lajos - Borlovag
Geszler Imre - Pincemester

Hegedüs György dr.- Hirmondó

Hrubos Zsolt – Főfotográfus

Jakab Róbert – Borlovag

Kerekes László dr. – Főgyógyász

Kertész Fruzsina – Követ

Kőrösi Imre – Hoppmester

Kutas János – Nagykövet

Lakatos Viktor – Inyencmester

Lincz István- Pincemester

Magyar Zoltán – Borlovag

Molnár József - Tiszteletbeli Kancellár

Molnár Pál – Borlovag

Möllmann Günterné – Főpohárnok

Németh Csaba – Zászlóőr

Papp Albert – Borlovag

Pataki Attila – Borlovag

Rusvai Gábor – Borlovag

Simon M. Veronika – Nagykövet
Tálos Katalin - Krónikás

Vécsei László dr. - Borlovag


A Borrend Ellenőrző Bizottsága

Iván János - Fő-Paragrafus őr
Cseh Sándor Paragrafus őr
Újvári József Paragrafus őr


Borrendünk tiszteletbeli tagjai:
Pallos István dr.
Senkár László
Kiss László dr.
Végh Konrád
Tömördi Elemér
Petrovics István
Kamocsay Ákos
Eckhard Kohl
Eckhard Günhter
Ingegri Leopoldó

Azurák Mihály

Bíró Mária

Kuti Éva dr.

Terts András dr.
Trischberger László

Molnár Rita
Hajdu Frigyes


A Borrend képviselete a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségében:

A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége 2007. március 23-i tisztújító közgyűlésén, Hajóson Tálos Tamás nagymestert az Országos Szövetség alelnökévé választották.


A Borrend rövid története:


images/cikkek/normal/107.jpg


A Borrend megalakulása 2001. szeptember 21-én volt. Az avatások 2001. október 5-én a Móri Bornapok alkalmával történtek. A borrend magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet a táj szépségének megőrzéséért. Tevékenységükkel öregbítik a borvidék hírnevét, maguk és minden igaz borbarát örömére.


A borrend célja és tevékenysége:

Alapvető célja, melynek érdekében a tevékenységét az alábbi területen fejti ki:
- A tájegység szőlő és bortermelési és a hozzá kapcsolódó történeti- kulturális hagyományainknak, értékeinknek fejlesztése és megerősítése, illetve az abban való részvétel.
- Általában a borkultúrával kapcsolatos tevékenységek szakszerű végzésének fenntartása és arra való ösztönzés.
- Az emberi kapcsolatok alakítása, értékkel való gazdagítása közös rendezvényekkel.
- Magyar nemzeti karakter, lokálpatroitizmus és büszkeség erősítésének ösztönzése a borkészítés, borkezelés, borfogyasztás hagyományos eszközeivel.
- Más borrendekkel és gasztronómiai és borászati egyesületekkel való kapcsolattartás.
- Termelési kultúra, forgalmazás kultúra, fogyasztási kultúra, hagyományteremtés.
A borrend részt vesz a Szent György napi rendezvényeken, borversenyeken, borrendi avatáson, a Móri Bornapok társrendezője, folyamatosan tartja a kapcsolatot a környező borrendekkel.


Zászlósbor

Móri Ezerjó. A német családok betelepítésével, valamint a kapucinus barátok letelepedésével jelentős szőlőtelepítés is elkezdődött a vidéken. Nagyobb arányú fellendülés a szőlőtermesztésben és borászatban ezután következett be egészen a filoxéra vészig, amely az 1875-80 közötti években pusztított. A filoxéra utáni szőlőtelepítések fajtája az Ezerjó lett Móron. Egyes ampelográfusok szerint a kapucinusok hozták ide ezt a fajtát. Mások szerint ez egy régi magyar fajta, mai néven Hungaricum. Morfológiai bélyegek alapján convarietas pontica. Hazánkban több helyen termesztik, de igazi otthonra a Móri-árokban talált.

A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő bortípus. Az első két évben nem sokat árul el magáról. A harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, s ekkor érződik igazán egyéni íze és zamata.
Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárga színűre érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Előfordul, hogy különleges időjárási viszonyok között aszú szemek is szedhetők. Az ilyen töppedt szőlőszemekből aszú bor készíthető, amely a tokajival is vetekszik.
Az ezerjó bor eme jó tulajdonsága, a hagyományok tisztelete indított bennünket arra, hogy Zászlós borunkká válasszuk.


A legenda rövid leírása

Mór és környékéről sokféle régészeti leletanyag bizonyítja az ember és a szőlő - bor kultúra kapcsolatát. Az ember és szőlő találkozását e tájban Probus római császár uralkodásának idejére tehetjük.

A Móri Borvidéket szőlő kultúrájával a XI. századi adománylevelek is tanúskodnak. A különböző történelmi korokban fejlődött a vidék.
A török háború idején komoly harcok dúltak Mór és térségében, ezért elnéptelenedett a vidék s a szőlőültetvények is tönkrementek.
Eme harcokban jeleskedett Brindisi Szent Lőrinc tudós kapucinus szerzetes, kora egyik legnagyobb hitszónoka és diplomatája. A szent tábornoknak is nevezett olasz szerzetes gyalog járta Európát, prédikált és minden erejével küzdött a pogány oszmán török hatalom ellen. Így jutott el Magyarországra is, kivéve részét a Sárréti csatából talán Mátyás főherceg Csókakőről érkező seregének tagjaként.
Erényei és dicsősége sok hívet és támogatót szerzett rendjének a kapucinus barátoknak.

A Mórra telepített Hochburgok hozták a kapucinus barátokat városunkba és jelentős szőlőtelepítések kezdődtek a településen és környékén. A kapucinus barátok szorgalmas munkája és Brindisi Szent Lőrinc példamutató életének hatására választottuk borrendünk névadójának a híres szerzetest.


A próbatétel rövid leírása

A kapucinus szerzetesek is mesterei voltak koruk szintjén a borászkodásnak, innen származik a legenda.

Az 1800-as években volt egy nagyon híres pincemesterük, Gábriel barát, aki arról volt híres, hogy megfelelő bor szakértelemmel rendelkező lila rezes-orrú barát olyan helyismeretre tett szert, hogy bekötött szemmel is meg tudta különböztetni a borokat dűlők szerint, azaz melyik hegyről, melyik hordóból származik a kóstolt bor.


Ezzel nagyon sokszor dicsekedett, mígnem egyszer fiatal rendtársai elhatározták, hogy megviccelik. Egy kóstolás alkalmával a vizeskannából öntöttek a korsójába. A barát sokáig forgatta a furcsa nedűt a szájában, többször hörpintett a korsóból, mígnem szégyenkezve vallotta be társainak, hogy nem mondott igazat, mert ezt a fajtát nem ismeri.

Eme történet sarkallta a borrendet arra, hogy a most megalakult borlovagrend tagjai a zászlós borként választott "Ezerjó bort minden tagnak fel kell tudni ismerni s ha szükséges, a bort be kell tudni mutatni."


Avatási szertartás

A borrend tagjai talárban félkört alkotva alakítják ki a helyet az avatáshoz, az avatandók velük szemben helyezkednek el.

A ceremóniamester megszólaltatja a csengőt. A Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrend Nagytanácsa nevében a Kancellár köszönti a jelölteket, majd a Krónikás ismerteti a "Próbatétel legendáját".


A próbatétel a következőképpen történik:
- a próbatétel a csengő megrázásával indul
- a jelöltek szemét bekötik kendővel
- az előttük lévő pohárból kóstolással meg kell állapítani, melyik a rendi zászlós bor.


Amikor megállapítják a jelöltek, a következőket mondják:
"Áldott legyen a föld, mely téged termett.
Áldott legyek én, ki téged iszlak!"
És a Nagymester jelére a poharat fenékig ürítik, majd a fogadalom következik.


Az eskü szövege:

Én /a tagjelölt neve/ ünnepélyesen fogadom, hogy mint a Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrend tagja, annak alapszabálya szerint cselekszem. Legjobb tudásom szerint hirdetem a Móri Borvidéki borok dicsőségét, ápolom a helyi hagyományokat és kultúrát, valamint mindent megteszek e táj szépségének megőrzéséért. Magatartásommal és tevékenységemmel öregbítem a borvidék hírnevét, magam és minden igaz borbarát örömére.
Isten engem úgy segéljen!


A borrend alapító okirata

Mi a magyar borkultúra felemelkedésének lelkes hívei kemény, álhatatos munkájuk előtt fejet hajtva az elődöknek, hogy létre hozták ezt a többre hivatott szőlő és borkulturát. tiszteletünk és tenniakarásuk jeléül megalapítjuk 2001. október 5-én a "Brindisi Szent Lőrinc Borrend"-et - mely baráti társaság lehetőségéhez mérten segíteni akarja a móri történelmi borvidék helyzetét.

Múlt századokba nyúló szőlőtermesztés, bor készítés értékes hagyományait megtartani, valamint új életre kelteni a minőségi borászat érdekére. A kultúrált borfogyasztás népszerűsítése céljából a borrend minden tagjának kötelessége óvni és hirdetni a borvidék borainak értékeit, hogy ismét elfoglalják méltó helyüket az igényes borfogyasztó asztalán.

A fentiek szellemében borrendbe tömörült borszerető és tisztelők borbarátok közös akaratunkból úgy határoztunk, hogy a Brindisi Szent Lőrinc Borrend megalakulásakor ezen okiratot kiállítottuk
..................(-nak) ki elfogadja a borrend célkitűzéseit és munkájával hozzájárul e nemes ügy sikeréhez, minek hiteléül ezen okiratot kézjegyével ellátta a magyar borlovagrendek országos szövetségének ez idő szerinti elnöke

Dr. Ters András
nagymester

Brindisi Szent Lőrinc Borrend részéről

Tálos Tamás
nagymester

Molnár József
kancellár


A Móri Brindisi Szent Lőrinc Borrend
Himnusza

(Zene és szöveg: Enyedi Béla)


Móri nagy bor fesztivál,
Ablak, ajtó nyitva áll...
Mert a borrendünkhöz az dukál:
Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás
Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz
Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

Sok szőlősgazda erre vár,
Poharat tölt, invitál...
Mert egy borlovaghoz az dukál:
Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás
Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz
Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

Bár lenne minden délelőtt,
Este hétkor, éjfél előtt...
Mert az Ezerjóhoz az dukál:
Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás
Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz
Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.

Ez a borlovagrend himnusza,
Brindisi Szent Lőrinc nimbusza...
Mert a Zászlós borhoz az dukál:
Egy fesztivál, jó mulatság, nem vitás
Egy fesztivál, itt a jó bor, ne tétovázz
Egy fesztivál, itt a bor, hát igyál, cimborám.


BRINDISI SZENT LŐRINC
(Brindisi, 1559. július 22. +Lisszabon, 1619. július 22.)


XXIII. János pápa egyháztanítóvá avatta Brindisi Szent Lőrincet. Apostoli Tanító megtisztelő címe apostoli életmódjára és arra a missziós tevékenységre utal, amelyet egész Európában kifejtett. A szent alakja ragyogó fényességgel tűnik elénk. A szerzetest nagy feladatokra hívta meg Isten, a szerzetesi élet eszményével és fiatalos lelkesedéssel vágott neki az osztatlan istenszolgálatnak. 16 éves korában kapucinus barát lett. Velencében és Páduában tanult, egy könyv iránti szeretete valóságos szenvedélyévé vált. A fiatal kapucinust, Lőrincet „A könyv” kerítette hatalmába: a Szentírás. Úgy olvasta a Bibliát, mintha tegnap, egészen frissen írták volna. És úgy szerette, mintha a menyasszonyát szerette volna benne. Megtanult héberül, és így prédikálni tudott a zsidóknak! S nemcsak olvasta, hanem megmaradt benne az olvasott szöveg annyira, hogy saját bevallása szerint szóról szóra le tudta volna írni a héber szöveget, ha a héber szentírási szöveg megsemmisült volna.

Lőrinc született szónok volt. Életszentségének és csodatételeinek híre messze megelőzte. Ha valahova készült, a templomot már órákkal előbb zsúfolásig megtöltötték az emberek, hogy hallhassák és láthassák. Három éven át rendfőnök volt, irodalmi műveit és egész tudását az egyház szolgálatába állította. Sok munkát írt a hit megvilágosítására, a szigorúság, a bölcsesség, az Eukarisztia és a Mária szeretete voltak jellemző vonásai.

Azokban az években, amikor ,,a szent tábornok'' gyalog járta végig Európa országait és mindenütt prédikált, az emberek úgy érezték: egy új apostol jelent meg a földön. Seregestül vonultak ki a fogadására, virágokkal és lombos ágakkal borították be az utat, amerre elhaladt. Prédikációit tíz fólió kötet őrzi. Szentírás magyarázatai minden idők tudósait lenyűgözik szakszerűségükkel. Egyszerű, pátosz nélküli stílusa rendkívül modernnek hat ma is.
1601-ben Magyarországra is eljutott, ahol Székesfehérvár és Csókakő ostrománál győzelemre lelkesítette a kereszttel a magyarokat a törökök ellen. Rendje, a kapucinus rend honosította meg Móron a szőlészetet. Ma Móron van a kapucinus rend magyarországi központja.

Lőrincet a Székesfehérvár melletti győzelme után (1601) generálissá választották, később még négy alkalommal viselte a generális definitor tisztségét. Mindezek ellenére Lőrinc alázatos szerzetes maradt. Ha szükség volt rá, szívesen segített a konyhán, a mosogatásban is. És minden külső tevékenysége mellett állandóan misztikus szemlélődésben élt!

A pápa, a császár, hercegek és városi tanácsok bíztak rá nagyon kényes diplomáciai feladatokat. És Lőrinc nem bújt ki e megbízatások elől. Számára ez is elsősorban apostolkodás volt, beavatkozási lehetőség az általa annyira szeretett Egyház javára. Szolgálatait egész Európa érdekében végezte, miként ezt a Székesfehérvár melletti ütközetben félreérthetetlenül megmutatta. Amikor Miksa bajor herceg, aki Lőrinc barátja volt, elismerését fejezte ki szolgálatai miatt, melyek lehetővé tették a Katolikus Liga létrejöttét, ezt mondta: ,,Egész Németország, sőt, az egész kereszténység örök hálára van kötelezve Lőrinc atya iránt!''

Amikor Velencében tartózkodott, szegény szerzetesi cellájában a legmagasabb rangú vezetők keresték fel, hogy tanácsot kérjenek tőle. Egy mondata különösen is rávilágít, milyen lélek élt Lőrincben. Mikor egy missziós útja alkalmával Miksa herceg testőröket akart melléje adni, Lőrinc ezt mondta: ,,Nem ilyen fegyverekkel kell megvédeni a hitünket, hanem a tanítók és prédikálók szent életével és az üldözések türelmes elviselésével. Nem a kard, hanem a meggyőzés nyeri meg a szíveket.'' Azokban a hónapokban, amikor Lőrinc hosszasan prédikált német földön, nem vitát, hanem békítést követelt. Ezt a lelkületet már évekkel korábban kialakította magában, amikor Rómában a zsidók között végzett missziós munkát. Békeszeretete tette alkalmassá arra, hogy békét közvetítsen. Hadakozó felek többször fordultak hozzá, hogy segítségével békét kössenek.


Lőrinc Lisszabonban halt meg, 1619. július 22-én. 1881-ben avatta szentté XIII. Leó pápa. A római kalendáriumba 1959-ben vették fel az ünnepét, július 21-i dátummal.


Imája: Istenünk, te Brindisi Szent Lőrinc áldozópapnak neved dicsőségére és a lelkek üdvösségére megadtad a jó tanács és az erősség Lelkét. Közbenjárására add meg nekünk is Szentlelked ajándékait, hogy meglássuk, mit kell tennünk, és azt meg is valósítsuk.


Tálos Tamás úrnak, a Brindisi Szent Lőrinc Borrend nagymesterének!


Tisztelt Alelnök Úr, Nagymester Úr, kedves Tamás!


Engedd meg, hogy kifejezzem köszönetemet a bornapi meghívásért. Családommal jól éreztük magunkat, a programok színvonalasak voltak, az időjárás kitűnő volt és finomak voltak a borok. Különösen a speciális kísérőprogramok fogtak meg, mint pl. a "camera obscura", vagy a képzőművészeti kiállítások és könyvvásár.

A további munkához sok sikert, jó munkatársakat, sok jó évjáratot, valamint erőt és egészséget kíván:

2007. október 8.

Agárdy Gábor
Pozsony-megye alispánja és családja