Új alapokon a hegyközségi szervezet


Az Országgyűlés nemrégiben elfogadta a Hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt, amely 2013. január 1-től hatályos. Ezáltal a Magyarországon a II. világháborúig működött és a rendszerváltást követően az 1994. évi hegyközségi törvénnyel újraélesztett szervezet működése a mai kor követelményeinek megfelelően teljesen új alapokra helyeződött. Rövid összefoglalómban a törvényben megjelenő új elemekről szeretnék tájékoztatást adni.

1. A szőlő-és a bor továbbértékesítését végző felvásárló kikerült a kötelező hegyközségi tagság hatálya alól, a hegyközség döntési mechanizmusában sincs szerepe. A törvény szavazati jogot csak a termelésben közvetlenül résztvevőknek, a szőlészeti és borászati termelőknek ad.

2. Önálló hegyközség fenntartásához előírás az összesen legalább 300 hektár szőlőültetvény nagyság. A Móri Borvidék 2012. elején már megérezte az új törvény „szelét”, hiszen a Vértesalja Közös Hegyközségnek a Mór és Pusztavám Közös Hegyközségbe történő beolvadásával a törvényi kötelezettségnek „elejét vettük”. A beolvadást követően nevünk Móri Borvidék Hegyközségére változott. A borvidék mind a hat településének (Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly) közel 800 szőlészeti és borászati termelőjét tömörítő hegyközség jelenleg 640 hektár szőlőültetvénnyel működik.

3. A törvény megváltoztatta a korábbi egy-tag egy szavazat elvét és a nagyobb gazdasági kockázatot vállalóknak nagyobb beleszólást enged a testületi döntésekbe, mivel a termelés alapját jelentő szőlészeti termelő esetében minden megkezdett hektár után 1 szavazatot biztosít, azzal hogy egy tag az összes szavazat maximum 10 %-át birtokolhatja. A szőlőültetvénnyel nem rendelkező borászati termelőt 1 szavazat illeti meg.

4. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában (HNT) a borvidéket a jövőben egy a szőlészeti és egy a borászati szekcióba tartozó küldött fogja képviselni. A küldötteket az őket delegáló borvidék által nyilvántartott minden megkezdett hektár szőlőterület után egy-egy szavazat illeti meg, szintén azzal a korlátozással, hogy egy küldött az összes szavazat maximum 10 %-át birtokolhatja. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell. Utóbbi rendelkezés megteremti az alapját annak, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetként elismertesse magát. Ez EU-s rendelkezés értelmében ezáltal megnyílik a lehetősége annak, hogy a HNT-nek kizárólagos javaslattételi joga legyen a tagállami ágazati szabályozásokba.

5. Változik a hegyközségi járulék kivetésének rendszere: megszűnik a minimum járulék, a szőlőterület után fizetendő járulék mellett pedig bevezetésre kerül az előállított bor mennyisége alapján meghatározott hozzájárulás.

6. Az új szabályozás teljesen szétválasztja a hegyközségi szervezeten belül a közigazgatási és az önigazgatási (érdekvédelem, eredetvédelem stb.) feladatokat. A hegybíró, mint hatósági feladatokat ellátó személy tevékenysége a közigazgatásra szűkül, akinek határozata ellen a HNT-hez lehet fellebbezni. Az elnök feladatköre jelentősen kibővül, igaz ugyan, hogy az elnöki feladatok részben a hegybíróra átruházhatóak.

7. A hegyközségi szervezetnek a hatályba lépett törvényre épülő átalakítása érdekében minden hegyközségnél teljes tisztújítást kell tartani. A testületek (választmány, ellenőrző bizottság) tagjait, illetve tisztségviselőit (elnök, alelnök, küldöttek, EB elnök) legkésőbb 2013. március 31-ig meg kell választani. A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot az újonnan felálló választmány írja ki, majd a beérkező pályázatok alapján javaslatot tesz a hegybíró személyére a HNT felé. A hegybírót 2013. július 15-ig a munkáltató Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nevezi ki határozatlan időre.

8. Végül pedig 2013. augusztus 1-től a hegybírók feladatköre jelentősen kibővül, átveszik a kivágási és telepítési engedélyek kiadását és az újratelepítési jogok nyilvántartását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.

Frey Szabolcs

hegybíró

Móri Borvidék Hegyközsége