Új alapokon a hegyközségi szervezet


Az Országgy?lés nemrégiben elfogadta a Hegyközségekr?l szóló 2012. évi CCXIX. törvényt, amely 2013. január 1-t?l hatályos. Ezáltal a Magyarországon a II. világháborúig m?ködött és a rendszerváltást követ?en az 1994. évi hegyközségi törvénnyel újraélesztett szervezet m?ködése a mai kor követelményeinek megfelel?en teljesen új alapokra helyez?dött. Rövid összefoglalómban a törvényben megjelen? új elemekr?l szeretnék tájékoztatást adni.

1. A sz?l?-és a bor továbbértékesítését végz? felvásárló kikerült a kötelez? hegyközségi tagság hatálya alól, a hegyközség döntési mechanizmusában sincs szerepe. A törvény szavazati jogot csak a termelésben közvetlenül résztvev?knek, a sz?lészeti és borászati termel?knek ad.

2. Önálló hegyközség fenntartásához el?írás az összesen legalább 300 hektár sz?l?ültetvény nagyság. A Móri Borvidék 2012. elején már megérezte az új törvény „szelét”, hiszen a Vértesalja Közös Hegyközségnek a Mór és Pusztavám Közös Hegyközségbe történ? beolvadásával a törvényi kötelezettségnek „elejét vettük”. A beolvadást követ?en nevünk Móri Borvidék Hegyközségére változott. A borvidék mind a hat településének (Csákberény, Csókak?, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly) közel 800 sz?lészeti és borászati termel?jét tömörít? hegyközség jelenleg 640 hektár sz?l?ültetvénnyel m?ködik.

3. A törvény megváltoztatta a korábbi egy-tag egy szavazat elvét és a nagyobb gazdasági kockázatot vállalóknak nagyobb beleszólást enged a testületi döntésekbe, mivel a termelés alapját jelent? sz?lészeti termel? esetében minden megkezdett hektár után 1 szavazatot biztosít, azzal hogy egy tag az összes szavazat maximum 10 %-át birtokolhatja. A sz?l?ültetvénnyel nem rendelkez? borászati termel?t 1 szavazat illeti meg.

4. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában (HNT) a borvidéket a jöv?ben egy a sz?lészeti és egy a borászati szekcióba tartozó küldött fogja képviselni. A küldötteket az ?ket delegáló borvidék által nyilvántartott minden megkezdett hektár sz?l?terület után egy-egy szavazat illeti meg, szintén azzal a korlátozással, hogy egy küldött az összes szavazat maximum 10 %-át birtokolhatja. A döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt mindkét szekció tagjai szavazatának többségével is támogatni kell. Utóbbi rendelkezés megteremti az alapját annak, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezetként elismertesse magát. Ez EU-s rendelkezés értelmében ezáltal megnyílik a lehet?sége annak, hogy a HNT-nek kizárólagos javaslattételi joga legyen a tagállami ágazati szabályozásokba.

5. Változik a hegyközségi járulék kivetésének rendszere: megsz?nik a minimum járulék, a sz?l?terület után fizetend? járulék mellett pedig bevezetésre kerül az el?állított bor mennyisége alapján meghatározott hozzájárulás.

6. Az új szabályozás teljesen szétválasztja a hegyközségi szervezeten belül a közigazgatási és az önigazgatási (érdekvédelem, eredetvédelem stb.) feladatokat. A hegybíró, mint hatósági feladatokat ellátó személy tevékenysége a közigazgatásra sz?kül, akinek határozata ellen a HNT-hez lehet fellebbezni. Az elnök feladatköre jelent?sen kib?vül, igaz ugyan, hogy az elnöki feladatok részben a hegybíróra átruházhatóak.

7. A hegyközségi szervezetnek a hatályba lépett törvényre épül? átalakítása érdekében minden hegyközségnél teljes tisztújítást kell tartani. A testületek (választmány, ellen?rz? bizottság) tagjait, illetve tisztségvisel?it (elnök, alelnök, küldöttek, EB elnök) legkés?bb 2013. március 31-ig meg kell választani. A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot az újonnan felálló választmány írja ki, majd a beérkez? pályázatok alapján javaslatot tesz a hegybíró személyére a HNT felé. A hegybírót 2013. július 15-ig a munkáltató Hegyközségek Nemzeti Tanácsának f?titkára nevezi ki határozatlan id?re.

8. Végül pedig 2013. augusztus 1-t?l a hegybírók feladatköre jelent?sen kib?vül, átveszik a kivágási és telepítési engedélyek kiadását és az újratelepítési jogok nyilvántartását a Mez?gazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.

Frey Szabolcs

hegybíró

Móri Borvidék Hegyközsége